Úgy tűnik, hogy egy átlátszó edényben lévő orchidea valami különleges, már-már misztikus megközelítést igényel, pedig az igényei nagyon is logikusak és a természetén alapulnak.
Ezek a növények a vadonban a fák törzsén élnek, és velamenekkel borított gyökereik nem az állandó nedvességre, hanem annak gyors befogadására és kilégzésére szolgálnak – írja a tudósítója.
A legmegbízhatóbb jelző a gyökerek színe: a lédús ezüstzöldek elegendő nedvességet jeleznek, míg az élénkzöldek azt jelzik, hogy ideje elhalasztani az öntözést. A gyökerek állapotának gondos vizsgálata a cserép falán keresztül sokkal informatívabb, mint bármilyen, a hét napjaihoz kötött merev ütemterv.
Fotó:
Az edény klasszikus „vízbe merítése” 15-20 percig továbbra is aranyszabály marad, de csak azzal a feltétellel, hogy utána minden felesleges víz teljesen lefolyik a lefolyónyílásokon keresztül. Ha egy orchideát egy tálcányi vízben hagyunk, az biztos módja a rothadási folyamat elindításának, ami gyakran csak akkor tűnik fel, amikor a növény már elkezd imbolyogni a cserépben.
Az öntözővíznek lágynak és melegnek kell lennie, körülbelül néhány fokkal a szobahőmérséklet felett, mivel a trópusokon az eső nem jeges. Álló csapvíz vagy fordított ozmózisszűrőn átszűrt víz megóvja a gyökércsúcsokat a túlzott sók okozta feketedéstől.
Nyáron, az aktív növekedés és virágzás időszakában az orchidea többet ihat, de a legfontosabb tényező nem az évszak, hanem az aljzat száradásának sebessége és a fény intenzitása. Egy napsütötte déli ablakpárkányon a folyamatok gyorsabbak, mint a szoba hátsó részében, mesterséges megvilágítás mellett.
Télen, különösen, ha a növény hideg ablakpárkányon áll, az öntözést a minimálisra csökkentjük, mivel a nedves gyökerek és a hideg kombinációja halálos az epifita számára. Néha ebben az időszakban elegendő, ha csak időnként permetezővel permetezzük a léggyökereket és az aljzat felületét.
Az öntözés után fontos, hogy a levélnyílásokban, különösen a rozettamagnál felgyülemlett vizet zsebkendővel letöröljük. Az ezen a területen pangó nedvesség növekedési pontrothadás kialakulásához vezethet, ami a monobodialis orchideák esetében gyakran az egész növény pusztulását jelenti.
A megfelelő öntözés nem egy rituálé, hanem egy párbeszéd, amelynek során megtanulod megérteni a növényed néma jelzéseit. Ha megtalálod ezt az egyensúlyt, az orchidea nem csak túléléssel válaszol, hanem hosszú, ismétlődő virágzással, ami oly szívesen látottá teszi az otthonodban.
Olvassa el még
- Mikor kell metszeni a bazsarózsát, hogy dúsabban virágozzon: az évelők ritmusa, amely nem bocsátja meg a hibákat
- Mikor permetezze fáit, hogy elfelejtse a kukacos almákat: ütemterv a gyümölcsös védelméhez a fejlődési fázisok szerint
