Egy közös hobbi tökéletes módszernek tűnik az együtt töltött idő eltöltésére és a kötelék erősítésére.
Ám néha a közös hobbi alapján csendes rivalizálás születik, ahol az egyik akaratlanul is elkezdi értékelni a másik fejlődését, ahelyett, hogy élvezné a folyamatot, és a nyaralásból kimondatlan verseny alakul ki a „legjobb tanuló” vagy a „legtehetségesebb” címért – számol be a tudósítója.
Ez az átalakulás észrevétlenül történik. Támogatás helyett tanácsok érkeznek, amelyek inkább kritikára hasonlítanak, és a partner sikere felett érzett öröm keveredik a bosszúsággal, hogy te magad nem vagy olyan jó.
Fotó: Pixabay
A hobbi már nem a kikapcsolódás biztonságos zónája, és egy újabb platformmá válik, ahol be kell bizonyítanod, hogy méltó vagy rá, nemcsak mint partner, hanem mint „játékos” is. A pszichológusok ezt a jelenséget saját ambícióink és bizonytalanságaink kivetítésével magyarázzák.
A közös ügyet öntudatlanul túlzott fontossággal ruházzuk fel, elkezdjük úgy tekinteni, mintha az a mi képességeinket, sőt a kapcsolat egészének fizetőképességét tükrözné. Ha rosszul salsa-táncolunk, akkor „rossz pár” vagyunk – ilyen a belső kritikus görbe logikája.
A rekreációs párterápia szakértői a célok világos elkülönítését tanácsolják. Szórakozásból és társaságból vagy az eredményekért edzenek együtt?
Ha ez utóbbi, akkor jó ötlet lehet, ha időnként külön edzenek, hogy ne zavarják vagy stresszeljék egymást. A közös tevékenységeknek csökkenteniük kell a háttérben lévő stresszt, nem pedig növelniük.
Fontos, hogy visszatérjünk az eredeti lényeghez: azért vagytok együtt, hogy pozitív érzelmeket szerezzetek, nem pedig azért, hogy egy újabb futamot hozzatok az életetekbe. A legegyszerűbb teszt, ha visszaemlékeztek arra, mikor nevettetek utoljára együtt a közös hibán, ahelyett, hogy bosszankodtatok volna rajta.
Ha ez egy ideje nem történt meg, itt az ideje, hogy változtassatok a hozzáállásotokon. Sok olyan pár személyes tapasztalata, akik felhagytak a hobbi „sportos” megközelítésével, meglepő változásokat mutat.Ha megengeded magadnak, hogy ne legyél ideális, és egyszerűen csak hülyéskedj, a feszültség megszűnik. Újra örömöt kezdesz lelni a folyamatban, és abban, hogy egy olyan szeretted van körülötted, aki ugyanolyan ügyetlen és aranyos a próbálkozásaidban.
Ez nem arról szól, hogy teljesen feladjuk a fejlődést. Hanem a prioritásokról. Arról, hogy a kapcsolatotokat és az együtt töltött időtök prioritásként kezeljétek.
A készség pedig – ha jön – egy szép bónusz lesz, nem pedig az egyesülésetek KPI-je. A párkapcsolatok már így is sok munkát igényelnek, nem kellene a szabadidőt is munkává változtatni.
Amikor egy hobbi már nem az egészségtelen ambíciók terepe, akkor végre elkezdi betölteni a fő funkcióját: menedék a világ elől, ahol csak két gyerek lehetsz, akik szenvedélyesen játsszák ugyanazt a játékot. És ebben az értékelések és összehasonlítások nélküli térben különleges, könnyed és őszinte intimitás születik.
Olvassa el még
- Így teszi próbára a barátság a szerelmet: miért lehetnek a közös barátok a válság katalizátorai
- Mi történik, ha belefáradsz a boldogságba: hogyan szabotálja a psziché a párkapcsolati jólétet
